Miért Van Elegem a Motivációs Előadókból?!


A minap üldögéltem a szobámban és azon filóztam, hogy mi legyen a következő bejegyzés. Általában előre dolgozom, már ami a témákat illeti. Jobb napokon el is kezdem írni a cikket, de általában arra a napra hagyom, amikor közzéteszem. Szóval szokás szerint vagy 3 cikkbe belekezdtem, mert mindig próbálok olyan témákat kitalálni, ami az olvasókat érdekli. Aztán ennek az a vége, hogy félreteszem és olyanról írok, ami ENGEM érdekel. Amiről szívesen írok. Nem szeretem erőltetni a különböző népszerű témákat, ha arról nem szívesen írok, cska azért,hogy több olvasóm legyen. Ez az én blogom és az én véleményem kerül lejegyzésre, ahol mindig a valós véleményem írom le. Legyen az jó vagy rossz.




Szóval a motivációs előadók jutottak eszembe - talán egy Twitter bejegyzés miatt, igazából lényegtelen mi miatt - akik az elmúlt időszakban elég népszerűek voltak és talán még mindig azok. Én is olvastam ilyen könyveket, nem sokat, de olvastam. Első találkozásom a Titok c. könyvvel volt, amit szerintem a Föld népességének 80% biztosan olvasott már. Amit próbáltam már és lehet nem ezen múlt, hanem inkább a szerencsén, de segített. Például itt ez a történet az érettségis időszakomból:


Amikor érettségiztem, a történelem szóbelitől féltem. Nem igazán volt az erősségem évszámokat megjegyezni és voltak dolgok amik kevésbé érdekeltek. Abból az X tételből, volt körülbelül 4 darab amit álmomból felébredve is tudtam, aztán másik nem tudom mennyi, amit úgy tudtam és voltak amiket csak nagyjából, vázlatosan. Elhatároztam, hogy engem nem érdekel, de olyat fogok húzni amit betéve tudok. Tételhúzás előtt és alatt csak arra gondoltam, hogy az Iszlámot vagy egy másik témát húzzak és tippeljetek mit húztam. Az Iszlámot. Ugyanez volt a magyar érettségivel. Ott viszont bármelyik tétel jöhetett volna, de volt egy kedvencem amiből órán feleltem nulla tanulással és hihetetlenül jól sikerült. Mondanom sem kell, azt a tételt húztam. Viszont a nyelvtannál és az informatikánál rágörcsöltem azokra a témákra, amiket kevésbé tudtam és sikerült olyat húznom. Szóval igen is van ereje a gondolatainknak. 


Ezután a kis történet után tovább mennék az eredeti témával, azaz miért is van elegem a motivációs előadókból?! Mert mindenki ezzel szeretne meggazdagodni manapság. Ugyanazt a pár mondatot, idézetet és ugyanazoktól az íróktól és filozófusoktól osztja meg, mint a másik. És ami a legidegesítőbb, hogy vannak emberek akik ezeket a gondolatokat, igeként megbabonázva követik és ezalatt teljesen elvesztik önmagukat. Az egy dolog, hogy valamit útmutatóként jelölünk ki magunk elé, de hagyni, hogy ez teljesen átalakítson minket az már szerintem gáz. Ráadásul sajnos azt vettem észre, hogy ezekről az írókról a követőik előtt egy rossz szót sem  lehet mondani, hisz akkor Magamtól megtagadom a fejlődést, azt, hogy a gazdagság rám találjon. Néha úgy érzem mintha egy szekta lenne. 


Egy dolog pozitívnak lenni, de elvakultan követni egy embert akinek az életútja teljesen más, mint a miénk az egy másik dolog. Ezt azzal tudnám hasonlítani, mikor egy énekesért vagy színészért rajonganak a tinik. Ők is ugyanolyan tűzzel és elvakultsággal követik az adott személyt, mint a motivációs előadókat a felnőtt emberek.

Sajnos a mai világban, ahol a közösségi média világában megy a nagyzolás ezerrel, mindenki szeretne főnök és nagymenő vállalkozó lenni. Pozítiv életszemléletről szóló idézeteket megosztani a Rolex órás kép alatt, vagy a Merci kormányát szorongatva. 


De kérdem én, ez az igazi pozitívság?! Egy pozitív, céltudatos ember feltétlen a vagyonával fog villogni? A boldogságnak és a céljaink elérésének fontos kelléke a fogyasztótársadalom által elfogadott és istenített márkák? 
Mert szerintem az, hogy belül értékes és gazdag legyél azaz elsődleges cél. Aztán persze fontos az is, hogy elérd az életcélod, elérd azt amit Te is szívesen csinálnál, ami Téged boldoggá tesz. De ne érezzük már szarul magunkat mert pár 20+ éves menőbb autóval, drágább cuccokkal rendelkezik, mint mi. Én úgy gondolom, hogy mindennek és mindenkinek eljön az ideje. De persze ez az egyén hozzáállásán is múlik.

Szóval én szerintem ez az egész motivációs könyvek, írók és előadások tömkelege csak parasztvakítás, ami valójában nem segít az embereken, mert tényleg olyan dolgokat mondanak el amit Nagymamám a vasárnapi ebéd közben is elmond. Attól, hogy én megveszek és elolvasok egy ilyen könyvet nem lesz jobb, neki, az írónak viszont igen, mert bezsebeli a befolyó összeget. Nekem max csak egy útmutatást ad vagy egy pofont, hogy végre kelljek fel a fotelből és tegyek a céljaimért. De aki igazán szeretné elérni az álmait annak erre nincs szüksége. Akinek pedig ilyenekre van szüksége, az gondolkodjon el miért is tart ott ahol.

Ti mit gondoltok erről? Szerintetek is parasztvakítás? Olvastatok már ilyen könyvet vagy követtek ismert trénereket?! Talán voltatok is már ilyen előadáson? Írjátok meg a tapasztalataitokat!


email: dominikaa.szeles@gmail.com

No comments:

Blog Archive

INSTAGRAM